04
jún
Kecskehát
Kedves Nagykovácsiak!
Sok megkeresés, kérdés jutott el hozzánk Kecskeháttal kapcsolatban, szinte minden beszélgetésben előkerül ez a téma, ezért írtunk egy bővebb összefoglalót.
K E C S K E H Á T
Kecskehátnak, ennek az ingatlan panamának a sorsát régóta figyelemmel követjük. Közérdekű adatkikérés, testületi jegyzőkönyvek olvasásával töltött órák, megállapodások tanulmányozása jellemezte munkánkat, de ennek a témának az átlátása előkelő helyen van életünkben a munkaórák számát tekintve (is).
Kecskehát Remeteszőlőssel szembeni terület, 150 kialakított építési telekkel, közel 200 tulajdonossal, akiknek kb. 10%-a nagykovácsi lakos.
A mai napig nem körvonalazódott, hogyan fog ennek a területnek a sorsa valójában alakulni.
2015-ben a földhivatal elutasította Kecskehát belterületbe vonását, de a földhivatali elutasító határozatot Kiszelné Mohos Katalin megfellebbezte, ráadásul testületi felhatalmazás nélkül. A Polgármester asszony jogfolytonossági megkötésről beszélt, miszerint őt az előző időszakban meghozott határozatot kötelessége folytatni. Nem tudta, hogy egy hibás határozatot, döntést nem kell folytatni, meg kell változtatni, vissza kell vonni!
Erre az akkori jegyző is felhívta a figyelmet:
„Papp István jegyző: „Kecskehát ügyében szeretném még elmondani, hogy kicsit azért többrétegű ez a dolog. Mindenki jogi problémának titulálja most. Ez egy helyi politikai, gazdasági és jogi kérdés egyben. A testület három évvel ezelőtt hozott egy máig hatályos rendeletet, hogy Kecskehátat belterületbe kívánja vonni. Ha ezzel ellentétes a testület mostani szándéka, akkor ezt hatályon kívül kell helyezni, meg kell változtatni”
(jegyzőkönyv száma: 65/2015 – F – 4)
Tehát a Polgármester asszony állítása miszerint jogfolytonosság kötelezte nem valós.
Mivel magyarázta a Polgármester asszony a fellebbezést?
„…amikor néhány héttel ezelőtt érkezett a Földhivataltól egy értesítés, hogy a Földhivatal nem kívánja belterületbe vonni, és a hatályos megállapodások alapján azt kellett megállapítani, hogy a Kecskehát egyesület minden, a megállapodásban szereplő feltételnek eleget tett, nem találtam olyan okot, ami miatt ne kellett volna megfellebbezni. Különösen azért, mert egyértelműen benne van a megállapodásban, hogy abban az esetben, ha ez nem kerül belterületbe vonásra, akkor a befizetett háttérfejlesztést kamatostól kell visszafizetni. Egyértelműen várható, hogy ha az önkormányzat hibájából* nem kerül belterületbe vonásra, akkor pedig kártérítési perrel élhetnek. Nem mertem felvállalni azt, hogy akár 100 millió Ft-ba is kerüljön ez az önkormányzatnak.”
(jegyzőkönyv száma: 65/2015 – F – 4)
Kizárólag az önkormányzat élhetett fellebbezési joggal, de ha az önkormányzat nem fellebbez, ma nincs kecskeháti probléma. Semmilyen kártérítésre nem lett volna kötelezhető az önkormányzat, hiszen nem ő, hanem a Földhivatal utasította el a belterületbe vonást. És a fellebbezés hiánya nem minősült volna az önkormányzat hibájának*, azaz kártérítési alapnak.
Mindezek ellenére nézzük meg, hogyan jöhetett össze a fent említett 100 millió forint? Elég sajátságos számolással, hiszen a háttérfejlesztésre befizetett kb 60 millió forint egy önkormányzati kamatozó számlán kellett, hogy legyen. Így maximum a pluszként felmerülő kamatösszegről lehetett volna beszélni.
Az akkori képviselő-testületből többen felvetették, hogy bízzanak meg egy jogászt arra vonatkozóan, hogy segítsenek ennek az ügynek a felülvizsgálatában, illetve a további lépések meghatározásában.
Erre a Polgármester asszony az alábbiakat válaszolta:
„Többekben felmerült, hogy egy jogásznak kellene ezeken az üléseken képviselni a testületet. Én nem értek azzal egyet, hogy százezreket, vagy akár milliókat fizessünk ki azért, hogy a Képviselő-testület döntését valaki képviselje azon az ülésen. Én úgy gondolom, hogy ha a testület valamiről dönt, azt jogászok alátámasztják. De az, hogy ott ül akár 4-5 órán keresztül egy általunk megbízott jogász, és súlyos óradíjakat fizetünk ki, amellett, hogy ehhez még plusz időt vesz igénybe a dokumentáció áttanulmányozása, és egyéb felkészülés.”
(jegyzőkönyv száma: 65/2015 – F – 4)
A jogász bevonása ezek szerint elmaradt, persze érdekes lett volna ezen a ponton a segítségét kérni, mert a hivatkozott ülés előtt 2 hónappal a fellebbezés már megtörtént testületi felhatalmazás nélkül.
A fellebbezés 2015. júniusában kelt, a jegyzőkönyvi részletek 2015. szeptemberiek, tehát még az is kérdés számunkra, hogy a fellebbezés ténye még akkor sem volt a testület számára egyértelmű? A jegyzőkönyvből erre lehet következtetni.
A feszültséget fokozza, hogy a Polgármester asszony olyan helyzetet teremt – a fellebbezése óta – a tulajdonosok esetlennek mondható hátráltatásával, hogy a Kecskeháti Egyesület nem tartja kizártnak, hogy ha ez így megy tovább, Remeteszőlőshöz csatlakoznak, ami azt eredményezné, hogy csak és kizárólag a hátrányait élvezhetnénk ennek a “fejlesztésnek”.
Többek között semmi beleszólásunk nem lenne így abba, mi és hogyan történjen a területen (építkezések, szabályozások, közlekedés stb.)
Megnyugtatásként meg kell jegyezzük, hogy a csatlakozás nem a tulajdonosok akarata, hanem többek között a 2 önkormányzat közös megállapodása alapján jöhet létre.
Értjük a polgármester részéről a tulajdonosok hátráltatását, viszont egy rossz döntés elől nem elfutni kell. A polgármesternek kizárólag Nagykovácsi lakosok érdekét kellett volna szem előtt tartania.
M i a m e g o l d á s?
Szó szerint menteni kell, ami menthető, minden lehetséges eszközzel.
Vannak jogi, szabályozási lehetőségek, amelyekkel élhet egy önkormányzat, de ehhez olyan önkormányzatra van szükség, aki valós érdekképviseletet nyújt Nagykovácsi lakosságának.
Változásra van szükség!